A tévé és a hangrendszer összekötésénél gyakran előkerül az optikai kábel kérdése, ha nincs HDMI-s megoldás. Megmutatjuk, hogyan válassz hosszt, csatlakozót és bekötést.
Mikor van szükség optikai kábelre a hifi- vagy házimozi-rendszeremhez?
A tévé hátoldalán gyakran csak egy kis, négyszögletes aljzat marad szabadon, amelyből vörös fény szűrődik ki: ez a Toslink néven ismert digitális optikai kimenet. Ha a készülék és a hangrendszer között nem megoldható a HDMI-s összekötés, ez az egyik legegyszerűbb módja a hang továbbításának. Ilyenkor érdemes megfelelő optikai kábelt választani, amely PCM hangjelet visz át CD-, DVD- és Blu-ray-lejátszók, televíziók és DAC-kal ellátott erősítők között. A rendszert eredetileg a Toshiba fejlesztette ki saját CD-lejátszóihoz és erősítőihez, azóta általánosan elterjedt csatlakozás lett.
A Toslink fény alapú jelátvitelt használ, ezért fémvezető híján nem érzékeny a rádiófrekvenciás és elektromágneses zavarokra, ami hosszabb távolságnál különösen számít. Rövid szakaszon, igényes hifi-rendszerben viszont érdemes mérlegelni a digitális koaxiális összekötést is, mert az optikai csatolásnál az elektromos jelet fénnyé, majd vissza elektromossá kell alakítani, és ez hangminőség-romlással járhat. Vásárlás előtt mindig ellenőrizze, hogy a hangrendszeren van-e digitális optikai bemenet. Ha nincs, egy digitális-analóg konverter oldhatja meg a helyzetet.
Hogyan válasszuk ki a megfelelő hosszt, csatlakozót és bekötést?
A hossz méréséhez a kábel tényleges útját kövesse: a készülék hátuljától a polc széléig, onnan le a falig, majd az aljzatig. A kapott számhoz érdemes kis tartalékot adni, mert az optikai kábel az éles hajlítást nem tűri, a szálak megsérülhetnek benne. Készen az 1, 2, 3, 5 és 10 méteres változatok a leggyakoribbak, de falra szerelt tévénél vagy beépített rackben sokszor más méret kell. Ilyenkor az egyedi hosszra szerelt kábel a tisztább megoldás.
A csatlakozónál először azt kell eldönteni, hogy teljes méretű Toslink dugóra vagy 3,5 mm-es Mini Toslinkre van-e szükség, utóbbi egyes hordozható és számítógépes eszközökön fordul elő. Meglévő kábelhez Toslink–Mini Toslink adapter is kapható, az AudioQuest kábelek pedig egyedi kérésre Mini Toslink végződéssel is rendelhetők. A köpeny átmérője is számít: az 5-6 mm-es, fémházas dugóval szerelt kábel strapabíróbb, de szűk helyen nehezebb vezetni. Bekötéskor a forrás optikai kimenetét kell a hangrendszer bemenetére csatlakoztatni, a dugókról előbb le kell venni a védősapkát, és a dugónak érezhetően be kell kattannia.
A KáCsa Audió válasza: optikai kábel igény szerinti hosszban, otthoni kipróbálással
Aki nem szeretné a hosszt találgatni, annak a KáCsa Audió műhelyében a kívánt hosszúságra és a rendszeréhez illő csatlakozóval szerelik készre a kábelt. A forgalmazott szerelt kábelek mindegyikét a vásárló a saját készülékein, otthon is kipróbálhatja, mielőtt eldönti, megtartja-e, és ehhez nem kell előre elköteleznie magát a vásárlás mellett. Érdemes ezt előzetesen egyeztetni. A szaküzlet Budapesten, a XVI. kerületben, a Rádió utca 1. szám alatt található.
A szaküzletben zenehallgató szoba is van, ahol a saját zenéjével, saját fülével hasonlíthatja össze a kábeleket. A hifi- vagy házimozi-rendszer kábelezését fel is mérik, és a meglévő eszközökhöz illő megoldást ajánlanak. Sérült vagy elöregedett csatlakozónál gyakran javítás is szóba jön, így nem kell az egész kábelt kidobni. A kínálatban a saját KáCsa sorozatok mellett az AudioQuest kábelei is megtalálhatók.
Melyek a leggyakoribb tévhitek és hibák az optikai kábel vásárlásakor?
Gyakori tévhit, hogy a szolgáltatói internethez használt üvegszálas kábel és a hangátvitelre szánt Toslink ugyanaz. Az LC vagy SC csatlakozós hálózati patch kábelek nem illeszkednek az audioaljzatba, és nem is erre készültek. Másik félreértés, hogy a Toslinken minden átvihető: a kétcsatornás PCM és a tömörített többcsatornás formátumok, például a Dolby Digital vagy a DTS továbbíthatók rajta, a veszteségmentes házimozi-formátumokhoz viszont HDMI kell. Sokan azt is hiszik, hogy a fényalapú átvitel minden helyzetben jobb a koaxiálisnál, pedig rövid szakaszon, igényes hifi-rendszerben ez nem szabály.
A vásárlásnál tipikus hiba a legolcsóbb változat kiválasztása anélkül, hogy a szál anyagára figyelnénk. A szintetikus rostokban nagyobb a fény szóródása, ami időzítési hibát, vagyis jittert okozhat: a rendszer ilyenkor is megszólal, de gyengébb minőségben. A kisebb szórású, akár kvarctartalmú szálakkal és precízen polírozott végződéssel készült kábelek ezt mérsékelhetik. Gyakori még a túl rövidre vett méret, amely után az optikai kábel szorosan megtörve fut, és a védősapka nélkül tárolt dugó is, amelybe por kerülhet. A hangzásbeli különbségeket ezért érdemes a saját rendszeren, saját zenével ellenőrizni.
